Az új Bejelentővédelmi törvény (vagy más néven: Panasztörvény) 2023. július 24-én lépett hatályba, jelentős új kötelezettségeket telepítve az egyes munkáltatókra. Korábban csak egy lehetőség volt a bejelentővédelmi rendszer létrehozása és üzemeltetése, azonban az új Panasztörvény szerint ez már kötelező az érintett vállalkozások számára.
Kik és mikortól kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert üzemeltetni?
A Bejelentővédelmi törvény 16. §-a szerint foglalkoztató bárki, „aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat”, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony az, amelyben „a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi”.
Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztat foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, 2023. december 17. napjától-, míg a 250 fő feletti foglalkoztatotti létszám esetén már a hatálybalépés pillanatában, azaz 2023. július 24. napjától köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
Azon foglalkoztatók, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, foglalkoztatotti létszámtól függetlenül, vagyis akár 1 fő foglalkoztatása esetén is kötelesek a belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni és működtetni. Ebbe a körbe tartoznak:
- a hitelintézet; a pénzügyi szolgáltató;
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény; az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár;
- a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző;
- az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző;
- a könyvvizsgálói tevékenységet végző; a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző;
- a játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező;
- a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő;
- az árukereskedő, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
- a kamarai jogtanácsos,
- a bizalmi vagyonkezelő;
- a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató
- a letétkezelő pénztárca-szolgáltató;
- a kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltató tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
- a székhelyszolgáltató; továbbá
- a Magyarország területén vagy az EU tagállamában, vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén – ideértve a fióktelepet is – az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál az előbbiekben felsorolt szolgáltatást Magyarországon.
A fentieken túlmenően a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül köteles létrehozni a rendszert
- a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató,
- a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló, 376/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató, és
- a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője [Bvb. törvény 18. § (2) bek.].
A rendszer működtetői – lehetőségek
- A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti. (Az utasíthatóság tilalma, mint általános garancia a foglalkoztatóknál a törvényben nincs kimondva. Mint ahogy az sem, hogy kijelölt személyeknek a rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk.)
- A rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.
A bejelentővédelmi ügyvéd:
Korlátozásként jelenik meg a jogszabályban, hogy a bejelentővédelmi ügyvéd nem lehet az adott vállalkozással már megbízási jogviszonyban álló vagy 5 éven belül megbízási jogviszonyban állt ügyvéd.
Az egyes bejelentéseket a bejelentővédelmi ügyvéd fogadja és az őt megbízó jogi személyhez továbbítja, de a bejelentő személyének megállapítását lehetővé tevő adatok tekintetében titoktartásra köteles, így a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg az őt megbízónak, kivéve, ha titoktartási kötelezettsége alól a bejelentést tevő fél előzetesen, írásban felmentést adott számára.
A bejelentővédelmi ügyvéd szükség esetén a bejelentések kivizsgálásával is megbízható, vagy közreműködőként vagy önállóan is. Közreműködés esetén a fő felelősség továbbra is a belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozó foglalkoztatót terheli, és annak munkáját a megbízott bejelentővédelmi ügyvéd támogatja; teljes és önálló kivizsgálással történt megbízás esetén viszont a foglalkoztató szervezetnek nem kell saját apparátust és adminisztrációt fenntartania, hiszen a folyamat teljes egészében is kiszervezhető.
A bejelentővédelmi ügyvéd megbízása csak indokolással mondható fel, törvényes eljárása nem alapozhatja meg a megbízó általi felmondást vagy a bejelentővédelmi ügyvédet megillető megbízási díj teljesítésének megbízó általi megtagadását.
Milyen témában lehet visszaéléseket bejelenteni?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Ha a foglalkoztató a munkavállalóira a Munka Törvénykönyve 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértése is a belső visszaélés-bejelentési rendszerben lesz bejelenthető.
Hogyan lehet megtenni a bejelentést?
A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban (telefonon illetve személyesen) teheti meg.
Kik tehetnek bejelentést?
A lehetséges bejelentők köre széles. Bejelentő lehet többek között a korábbi vagy jelenlegi foglalkoztatott, az, aki a foglalkoztatónál lévő állást megpályázta vagy a foglalkoztatónál gyakornoki vagy önkéntes tevékenységet folytat. Ugyancsak bejelentést tehetnek a foglalkoztató szerződéses partnerei (pl. beszállítók, vállalkozók, alvállalkozók, egyéni cégek) a szerződéskötési folyamat megkezdése után, a szerződés fennállása alatt és megszűnése után, továbbá a foglalkoztató tulajdonosai, ügyvezetői, felügyelőbizottsági tagjai. A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a foglalkoztatói köteles a honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást közzétenni.
A bejelentések feldolgozása, és esetleges kimenetelei
A bejelentés kivizsgálásának menetét a Panasztörvény a bejelentés megtételének módjához igazítottan részletesen szabályozza. A megfelelő belső szabályozásnak átlátható eljárási szabályokat és elégséges garanciákat kell beiktatnia, ezzel is biztosítva, hogy a bejelentések a törvényi határidőn belül kivizsgálhatók legyenek, valamint, hogy a bejelentők és a bejelentéssel érintett személyek személyes adatai, személyiségi jogai megfelelő védelmet kapjanak. A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. A rendszer működtetője – a bejelentés kivizsgálásán vagy annak mellőzésén és a mellőzés indokain és a bejelentés kivizsgálásának az eredményén túlmenően – írásban tájékoztatja a bejelentőt a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Mellőzhető az írásbeli tájékoztatás, ha a rendszer működtetője minderről a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről, illetve ha a magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a meghatározott magatartási szabályokat, akkor a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően munkáltatói intézkedést alkalmazhat.
A kormányhivatalok foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi hatóságai ellenőrzik a visszaélés-bejelentés rendszerének létrehozásával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.
A bejelentővédelmi rendszer kialakításával kapcsolatos gyakorlati szempontok
A Panasztörvény szabályozására azoknak a vállalkozásoknak is reagálniuk kell, ahol már működik a visszaélés-bejelentési rendszer: a kapcsolódó szabályozásukat mihamarabb szükséges felülvizsgálniuk.
Az ilyen rendszert korábban nem alkalmazó munkáltatóknak pedig létre kell hozniuk a bejelentési csatornákat, a belső eljárásrend kialakítását is meg kell valósítaniuk, a felelősöket ki kell jelölniük, és szükséges gondoskodniuk a rendszer jogszerű működtetéséről. A szabályozás kialakítása során munkajogi, adatvédelmi és információbiztonsági kérdéseket is figyelembe kell venni, így ez egy összetett „compliance” feladatot jelent a foglalkoztatók számára.
Amennyiben vállalkozásának a belső szabályozás kialakításához és bevezetéséhez (illetve meglévő rendszer esetén annak felülvizsgálatához), vagy a független visszaélés-bejelentő rendszer működtetéséhez, a bejelentett esetek kivizsgálásához jogi támogatásra, tanácsadásra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal.